ON0AR

HG8LXL > LADIKA   24.05.10 06:23l 167 Lines 21498 Bytes #999 (0) @ HA8FY
BID : 23726_HG8LXL
Read: GUEST
Subj:  =?ISO-8859-2?Q?[geocaching.hu]_=DAj_geol=E1da:_2740._In_mem
Path: ON0AR<VE2PKT<CX2SA<HG8LXL
Sent: 100517/1211Z @:HG8LXL.HUN.EU #:23726 [Csongrad] XFBB7.04j $:23726_HG8LXL
From: HG8LXL@HG8LXL.HUN.EU
To  : LADIKA@HA8FY

Q?iam_szolnoki_v=E1r_[GCSzoV]?=

   GEOCACHING.HU levelkonvertalo BBS-be v0.4 by HG8LXL 2003.10.08
              ( Ekezetmentesitovel atolvasotatott level ) 

Date: Mon, 17 May 2010 14:10:38 +0200 (CEST)
From: geocaching.hu <info@geocaching.hu>
To: geolada@hg8lxl.ham.hu


2740. In memoriam szolnoki var [GCSzoV]
http://geocaching.hu/caches.geo?id=3276

Lat: N 47° 10.394'
Lon: E 20° 12.621'
Magassag: 85 m
Megye: Jasz-Nagykun-Szolnok

Elhelyezes idopontja: 1970.01.01 01:00
Geolada tipusa: Multi geolada
Elrejtok: Reka Lajos es Zsebi
Felhasznalo: Otvos csalad
Nehezseg / Terep: 1.5 / 1.5

Geoladak szama osszesen: 2740 db.

<b>WAP:</b>
<FONT COLOR=blue>1.pont:</font color> A koordinatan talalhato emlektablak kozul a jobbszelso tablan talalhato evszam
<FONT COLOR=blue>2.pont:</font color> A koordinatan talalhato a var egykori koveibol epitett kozepkori bastya, ennek bejaratatol balra a hatso saroknal rejtett mikroladaban a fal egy termeszetes uregeben, teglaval takarva. Nem tul messze a foldhoz.
<FONT COLOR=blue>A lada:</font color> Egy soktorzsu bokor toveben a drotkerites mellett az utolso jelszoreszlettel.

<hr><a href="http://www.geocaching.hu/documents.geo?id=tb" target=_new><img src="http://www.geocaching.hu/files/tbno.gif" border=0></a> A ladaba TravelBug <b>nem</b> helyezheto.<hr>

<b>A koordinatak letoltheto formatumban:</b>
1.pont <coord lat="N 47° 10,394'" lon="E 20° 12,195'" altitude="85" multi="v" icon="Geocache" description="A koordinatan talalhato emlektablak kozul a jobbszelso tablan talalhato evszam"> A koordinatan talalhato emlektablak kozul a jobbszelso tablan talalhato evszam.
2.pont <coord lat="N 47° 10,438'" lon="20° 12,231'" altitude="85" multi="v" icon="Geocache" description="A koordinatan talalhato a var egykori koveibol epitett kozepkori bastya, ennek bejaratatol balra a hatso saroknal rejtett mikroladaban a fal egy termeszetes uregeben, teglaval takarva.">A koordinatan talalhato a var egykori koveibol epitett kozepkori bastya, ennek bejaratatol balra a hatso saroknal rejtett mikroladaban a fal egy termeszetes uregeben, teglaval takarva. Nem tul messze a foldhoz.
A lada <coord lat="N 47° 10,394'" lon="20° 12,621'" altitude="85" multi="h" icon="Geocache" description="Egy soktorzsu bokor toveben a drotkerites mellett az utolso jelszoreszlettel."> Egy soktorzsu bokor toveben a drotkerites mellett az utolso jelszoreszlettel.

Szolnok a vizek varosa, epp ott helyezkedik el, ahol a Zagyva a Tiszaba torkollik. A ket folyo talalkozasanal epult fel egykor a legendas szolnoki var, melyet azonban ma mar hiaba is keresne a turista. Az erodbol csak nehany ko maradt, egy titokzatos torony es persze a szamtalan legenda, mely tortenetet ovezi.
Ennek az egykoron igen fontos jelentosegu varnak kivanok emleket allitani ezzel a ladaval, s egyben bemutatni nehany tortenelmi erdekesseget, valamint elkalauzolni a leiras es a lada pontjainak felkeresese segitsegevel kessertarsaimat egy tavoli, de legendas multba.

<b>Varos a szellemvar toveben:</b>

Szolnok keleti reszen allt egykoron a varos hires erodje, mely ma mar teljessegeben nem csodalhato meg. Nyomok azonban maradtak utana. Bar koveinek nagy reszet az evszazadok soran elhordtak, a var helyen mukodo muvesztelep lakoi az 1950-es evekben osszegyujtottek a fellelheto maradvanyokat, es a park hatso kapuja fele eso reszen egy kis romkertet, kozepkori tornyot epitettek fel beloluk. Mivel azota nem ujitottak fel az alkotast, a gyanutlan szemlelo azt hiheti, hogy a rom az egykori var maradvanya.

A varos az Alfold kozepen talalhato, fontos vizi es szarazfoldi csomopontok keresztezodesenel alakult ki a 10.-11. szazadban. A vizi szallitas, a sout felugyelese, a tiszai fakereskedelem, valamint Buda es Erdely kozott letesult hadi utak, valamint a fovaros kozelsege (100 km) miatt a torok hoditas koraban, az 1848-49-es forradalom es szabadsagharcban, a Tanacskoztarsasag idejen, a II. vilaghaboruban es 1956-ban megmutatkozott a hely jelentosege. Nem veletlen, hogy ma is jelentos katonai tamaszpont talalhato itt. Hasonlo okok miatt fejlesztettek fel 1551-52-ben is az addig csak palankvarkent letezo varat.

Kiindulopontnak autoval erkezoknek a <coord lat="N 47° 10,464'" lon="E 20° 12,139'" waypoint="parkolo" icon="parkolo">-t javaslom, ami ingyenes, innen nem messze talalhato setank kiindulopontja, mely egyben a lada elso multipontjat is kepezi. A varos kozpontjabol egy rovid ot perces setaval juthatunk el az elso ponthoz a Zagyva torkolatanal levo hid tovebe ahol az elso jelszoreszletet maris leolvashatjuk a jobbszelso tablarol. A jelszo elso resze a tablan talalhato evszam.
Innen utunk a tamfal menten a Tisza iranyaba vezet, jobb felol pedig a Tisza-Zagyva 1551-ben megasott torkolatat lathatjuk. A fal vegehez erve tulajdonkeppen az egykori torok hid egyik vegen allunk, mely a tulpartot kototte ossze az egykori varral. A hid maradvanyainak jelentos resze a tulparti reszen kerult elo 2003-ban. A fal vegehez erve balra fordulva folyatjuk setankat a var regi Tiszara nezo oldala mellett. Vegig a fal menten haladva eloszor a felujitott resz menten haladunk, majd a barnas kovekbol epitett regebbi resz valtja ezt fel. Az egykori fal<coord lat="N 47° 10,376" lon="E 20° 12,456'" waypoint="A tamfal vege" icon="Informacio" description="A tamfal vege">ponton er veget. Itt ismet bal fele fordulunk, es errol a pontrol celszeru magat a ladat is becserkeszni.

<b>A Lada:</b> Egy 25x15x10 cm-es dupla konyhai doboz, amely a varfal vegehez kozeli zsakutcaban egy tobb torzsu bokor toveben van elrejtve a drotkerites mellett, benne a jelszo harmadik reszevel. A belso doboz merete: 20x14x7 cm. A kereseshez erdemes felkeszulni nehany szunyog baratsagtalan tarsasagara is. A koordinatat tobbszor mertem, am legyetek resen, mivel a rejtes felett suru lombkorona talalhato, de az avatott szemet nem lehet felrevezetni. A ladahoz vezeto ut, altalaban ures, neha lehet ott latni kutyat setaltatokat. Figyelmesen logoljatok!

Ha megvan a lada, utunkat az egykori belso var teruleten folytatjuk. A setank kovetkezo allomasa az egykori vartemplom helyen ma talalhato Magyarok Nagyasszonya templom.

<b>A vartemplom:</b>

Az egykori var teruleten all a katolikus <coord lat="N 47° 10,403" lon="E 20° 12,324'" waypoint="Vartemplom" icon="Informacio" description="Vartemplom">. A templom kulso megjelenese koranak klasszicista stilusjegyeit viseli, de belul a fooltar, a szoszek, a padok es az aldoztato racs empire stilusu. A kozelben allo romos torok mecset es a kozepkori templom maradvanyainak koveibol, Homalyossy Ferenc epitesz tervei alapjan, 1822-1824-ben epult.
1919-ben, a roman tamadas idejen Szolnok hosszu heteken at a magyar es roman csapatok utkozozonajat kepezte, amit a templom is rendkivul megsinylett. Annyira karosodott, hogy a templom tornya mindenestul bezuhant a belso terbe, kozvetlenul magara az oltarra. A ket vilaghaboru kozott az epuletet teljesen renovaltak es ma is jo allapotban van.
A bejarattol balra eso oldalon emlektablat talalunk, rajta az egykori vartemplom alaprajzaval.
A templomtol nem messze talalhato a<coord lat="N 47° 10,403" lon="E 20° 12,287'" waypoint="Torok kut" icon="Informacio" description="Torok kut">, mely az egykori mecset helyen epult. Innen tovabb haladva a hid iranyaban a talalhatjuk a <coord lat="N 47° 10,397" lon="E 20° 12,252'" waypoint="Emlektabla" icon="Informacio" description="Emlektabla">-t, mely annak a gyoztes csatanak allit emleket, melyben a kurucok a lakossag segitsegevel visszafoglaltak a csaszari zsoldosoktol Szolnok varat.

Ezen a ponton jobbra fordulva setank tovabb vezet a muvesztelepre, mely az ut masik oldalan talalhato. A <coord lat="N 47° 10,412" lon="E 20° 12,277'" waypoint="Muvesztelep bejarat" icon="Informacio" description="Muvesztelep bejarat">ponton juthatunk be a telepre, ahol keressuk fel a masodik multipontot. A jelszo kovetkezo resze a var egykori koveibol epitett kozepkori bastya bejaratatol balra a hatso saroknal rejtett mikroladaban, a fal egy termeszetes uregeben, teglaval takarva. Nem tul messze a foldhoz.

Mivel a muvesztelepen laknak, ezert az ejszakai sotetben nem szeretik, ha idegenek koborolnak arrafele, igy ebben az esetben alternativ jelszo a fentebb emlitett emlektabla elso evszamanak elso es harmadik karaktere.
Setank innen a muveszteleprol kifele a <coord lat="N 47° 10,417" lon="E 20° 12,233'" waypoint="Damjanich szobor" icon="Informacio" description="Damjanich szobor">iranyaba vezet tovabb. A szobor minden evben a marcius 15-i unnepi esemenyek fontos szinhelye.
A szobor elott a Zagyva partja fele haladva vegigsetalhatunk a folyoparton, ami nem az eredeti meder, hanem a torok kor elott megasott uj arok, ami a var vedelmet volt hivatott szolgalni.
A parton haladva elerunk a varosi gyalogos Zagyva hidig, ami a MAV korhaz mogott talalhato. A hidon at a korhaz moge lejutva es az utcan kisetalva a Varosmajor utra jutunk, ahol jobbra fordulva a Verseghy ut fele megyunk es a keresztezodesben ismet jobb fele folytatva a setat, menjunk el a MAV korhaz fobejarataig. A bejarat fele haladva jobb oldalon a keritesen tul lathato kis to az egykori <coord lat="N 47° 10,461" lon="E 20° 12,485'" waypoint="Regi Zagyva meder" icon="Informacio" description="Regi Zagyva meder">maradvanya, amit ma a vararok egy reszekent ismernek. Ezt kozelebbrol is megtekinthetjuk a fokapun at jobbra kanyarodva a korhaz udvaraban lesetalunk a partjara.
A tonal tulajdonkeppen setank veget is er, a totol visszafele a Muvesztelep mellett elhaladva a Zagyva hidjan at visszaterunk setank kiindulohelyehez.

<b>Egy kis tortenelem a jo megerteshez:</b>

"Oly igen szep eros Szolnok vara vala
Egyfelol az Tisza alatta foly vala,
Masfelol az Zagyva alatta foly vala,
Var alatt az ket viz oszveszakadva vala

Sot a felszel felol nagy arokja vala,
Harom szegen harom eros bastya vala,
Csak nagy magas toltes neki fala vala,
Hazak az toltesbol ki nem latszanak vala.
...
Ott eszebe veve Nyari Lorinc magat,
Hogy mind pusztan hagytak jo Szolnoknak varat.
Azon megijede, o sem biza magat,
O es pusztan hagya a Szolnoknak kapujat.

Keserog magaban, megalla utjaban,
Gondolkodni kezde az o nagy buvaban
Jobb neki meghalni Szolnoknak varaban,
Hogy nem szegyonere elni itt ez vilagban."
Tinodi Lantos Sebestyen

<b>A var egykori felepitese:</b>

Szolnoknak a vegvarrendszerben betoltott fontos szerepet a terkepre tekintve erthetjuk meg. A torokok szamara, Temesvar es a Duna-Tisza-Maros szogenek elfoglalasa utan, mindossze Szolnok es Eger vara maradt, mint jelentos akadaly a kiralyi Magyarorszaggal szemben. Magyar, erdelyi, becsi hirszerzok jelentettek 1552 juniusa ota, hogy a torokok Temesvar eleste utan elobb Szolnok, majd Eger ostromara indulnak. Az emlitett ket var elfoglalasa eros erdekeben allt a budai basanak, Alinak. Miutan a legjelentosebb sikvideki erodok elestek, II. Szulejman szultan utasitotta Ahmedet, Alit es Mohamedet, hogy hadaikat a ket vegvar ellen vezenyeljek. A regi szolnoki foldvar helyen I. Ferdinand utasitasara 1550-51-ben, a torok veszely miatt, Szolnokot varosfallal vettek korbe (reszben Dobo Istvan terve szerint), varat megerositettek, elere Nyary Lorincet neveztek ki.
Az 1550 oszen elkezdett eroditesi munkalatok markans kornyezet atalakitassal jartak egyutt, melyek kovetkezmenyei napjainkig jelen vannak. Egyreszt egy szigetet hoztak letre azaltal, hogy a Zagyva eredeti tiszai torkolatatol nyugatra egy uj Zagyva-medret astak ki a var eszaki es nyugati oldala menten. Masreszt ezen a Tisza es a Zagyva folyok altal teljesen korulolelt szigeten a mestersegesen kialakitott mederbol kitermelt fold felhasznalasaval letesitettek a var palankfalait, illetve toltottek fel belso szintjet. 1551-ben pedig a varosi vizesarok kiasasaval - melynek kitermelt foldjebol epitettek a varos palankfalait - a Zagyvat es Tiszat egy ujabb csatornaval kotottek ossze. Ma mar sem a varosarok, sem pedig a Zagyva osi keleti aga nem funkcional. Az elobbinek teljesen nyoma veszett, az utobbinak is csak egyes reszei eszlelhetok, ugyanakkor a Zagyvanak a Tabantol egeszen a Tiszaig huzodo egyetlen aktiv szakasza az 1550-es varepitesnek koszonhetoen jott letre.
Az epiteshez bar hasznaltak kovet is, az 1552-es var szerkezetet a korabeli dokumentumok szerint talajba levert gerendak koze dongolt agyagos fold (palank) kepezte. A rezkarcokon lathato, hogy a szabalytalan negyszog alaprajzu, sarkain egy-egy agyurondellaval biztositott vegvart kiterjedt vararok vette korul. A var fulesbastyakkal valo kiegeszitese csak magat a tenyleges varat erintette es csak a torok kiuzese soran kerulhetett sor e toldasra, ahogy az a kulonbozo korok metszetein egysegesen jol nyomon kovetheto.

<b>Az 1552-es torok ostrom:</b>

Nyari kapitany parancsnoksaga ala 1400 fonyi spanyol, nemet, cseh es kisszamu magyar katona tartozott. A var 24 agyuval, 3000 puskaval, 800 mazsa loporral es nagy mennyisegu elelmiszerrel volt felszerelve. A munkalatokat 1552 nyaran megkezdtek, es nagy sietseggel haladtak. Megastak a Zagyva mai torkolati szakaszat, ami tehat nem az eredeti medre a Zagyvanak. Az eredeti mederresz mara feltoltodott es mindossze egy kisebb to maradt belole a mai MAV-korhaz elott. Ma ugy ismert, mint az egykori vararok maradvanya.
1552. szeptember 2-an Ahmed Ali basa 40 000 fos serege ostromzar ala vonta a varat. Eloszor a nemet zsoldosok foglalkoztak a szokes gondolataval, megis, a magyar naszadosok szoktek meg legeloszor. Szeptember 3-an, ejjel, a magyar es spanyol lovasok atusztattak a Tiszan, majd a naszadosok visszatertek a gyalogosokert. 1552. szeptember 4-en ejszaka a zsoldosok elmenekultek, sorsara hagyva a varat. A varkaput reggelre nyitva hagytak, Nyary Lorinc es a hozza hu 50 hajdu fogsagba estek. A varat a torokok 1685-ig megszallva tartottak.

<b>A var a torok korban:</b>

A torokok 1553-ban letrehoztak a szolnoki szandzsakot es jelentos epitkezesekbe fogtak. 1562-ben itt epult fel az orszag elso allando Tisza-hidja. A szolnoki torok kori hid maradvanyai napvilagra kerultek a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vizallasakor. Tartozkodasuk alatt a torokok minaretet, dzsamit es furdot is epitettek, amelyek a kesobbi harcok folyaman es nagyreszt szandekos pusztitasok miatt teljesen megsemmisultek. Ennek ellenere a minaret alapjai megmaradtak, s ma egy diszkut hirdeti egykori helyet.

<b>Az elso Tisza hid:</b>

A hid letrehozasat Szolnok varos strategiai helyzete tette szuksegesse.
A mai, Szolnok belvarosaba vezeto hiddal ellentetben a Zagyva keleti partja mellett erte el a Tisza nyugati partjat. A hid epiteserol 1562 majusaban Verancsics Antal egri puspok beszamolt Miksa kiralynak, amelybol tudjuk, hogy ekkor mar a hid negyed reszeben elkeszult. A fahiddal azonban tobb gond is volt: egyreszt az allandoan, nagymertekben ingadozo vizszint, a zajlo jeg es a hirtelen megindulo aradasok jelentos mechanikai megterhelest jelentettek a faszerkezet szamara. A hid epitoanyaganal fogva leeghetett (mint a hid utodjaval meg is tortent 1739-ben) es idovel elkorhadt (nem a viz alatti, hanem elsosorban a viz feletti resz, kulonos tekintettel a viz-levego erintkezesi hatarsavra). Ennek ellenere (a korabeli hadiviszonyok ismereteben) hosszabb fennallast tudhatott magaenak a torokok altal 1562-ben (debreceni acsokkal) epittetett fahid, ami a folyo elso allando fahidja lett. A hid legkesobb 1685-ben elpusztult a felszabadito harcokban.
A kesobb evszazadokban rendkivul alacsony vizallasok idejen meg latni veltek a hid megmaradt colopjeit, emleke azonban kesobb elhalvanyult.

2003 nyaranak masodik feleben a Tisza rendkivul alacsony vizallasa miatt egyes colopok lathatokka valtak. Ekkor a folyo vizszintje az atlagos szint alatt -279 cm-re sullyedt. 2003. 08. 19-en vette eszre a kiallo colopoket Lakatos Laszlo. Az elso colopok a Tisza-hidtol mintegy 70 m-re kerultek elo, a Tisza-Zagyva torkolattal atellenes (bal) partjan. A parthoz kozelebbi colopmaradvanyoknak csak 10-30 cm-es darabjai, a parttol tavolabbiaknak mintegy 40-60 cm-es reszei is fennmaradtak. Az evszazadok soran mar tobb alkalommal elofordulhatott szelsosegesen alacsony vizallas a Tiszan, a partkozeliek ilyenkor nagyobb reszt kerulhettek a szarazra, mint a mederben beljebb levok, ezert ezekbol kevesebb maradt meg. Anyagukrol kiderult, hogy ellenallo tolgyfa ronkokbol keszultek. A ronkok atmeroje 20-30 cm kozott ingadozott. A ronkok nagy resze fuggoleges allapotban maradt meg. A viz alatt tovabbi ronkokre is bukkantak, amik azonban a Tisza agyagos vizebol nem emelkedtek ki. Kesobb a Zagy
 va partjan is felfedeztek colopoket.
Az I. csoport colopkoncentracioja alapjan rekonstrualt elso hid meretei: hossza 110 m; a nyomsav (jaroszint) szelessege 5,5-6 m; max. magassaga 10-12 m (partkozelben alacsonyabb); az egyes colopjarmok egymastol valo max. tavolsaga 12 m. A ket hidfo kozott 9-10 db ketsoros colopjaromra volt szukseg.

<b>A varos a torok hodoltsag utan:</b>

1685-ben felszabadult a varos es a var a torok hodoltsag alol Heister es Mercz tabornokok vezerletevel, ami egyben nagy karokat is okozott. Caraffa Antal fovezer a varat strategiai fontossaga miatt kijavittatta. A becsi Hadileveltarbol elokerult pontos terepfelmeresi rajz szerint 1778-ban a szolnoki var egykori rondellai helyen mar sokszogu bastyak alltak. Valoszinuleg ekkor egeszitettek ki kovel jelentosebb mertekben a varat, s nem 1552-ben. Az is emlitesre melto, hogy ekkorra mar elpusztult a torok kori hid, ezert a megvaltozott, megmagasitott var helyett a varosba vezettek a hidat, igy az atkerult a Zagyva jobb partjarol annak bal partjara. Lenyegeben ez kepezte a kesobbi hidak alapjat. Ebben az idoszakban a varos koruli, fagerendakkal megerositett rondellak es a varosfal mar nagymertekben lepusztult, a varost egykor vedeni hivatott vararok feltoltodott es csak a Tisza magasabb vizallasai eseten toltotte be szerepet. Az, hogy az eredeti varosfalat megtartottak, azt a szoln
 okiak nagyon is megerthetik, ha az utobbi negy evtized nagy arvizeire gondolnak. Az egykori varost korulvevo vararok emleket a "Tofenek utca" elnevezes ma is orzi, ami a vararok eszaknyugati reszen talalhato.
1697-ben Thokoly Imre a varat felgyujtatta. A Rakoczi szabadsagharc esemenyei 1697-ben, 1703-ban es 1706-ban elertek Szolnokot es a varos ujra a folddel valt egyenlove. 1706-ban Rakoczi Ferenc vezere, Deak Ferenc felgyujtotta a varat, hogy ne vegyek hasznat a csaszariak, mire Rabutin csaszari hadvezer a romladozo var koveit szethordatta. 1710-ben a Rakoczihoz hu csapatok a varat ujra hatalmukba keritettek, de Cusani Jakab csaszari vezer elol oktober 10-en ismet kiuritettek. A Rakoczi-szabadsagharc utan a varat vegleg tonkretettek, maradvanyait szethordtak.
A var tervszeru lebontasa 1799-1811 kozott ment vegbe.
Szolnok tortenetenek rekonstrualasa mindmaig meglehetosen egyoldalu, csaknem kizarolag irott es kepi forrasok alapjan valosult meg. A nevado szolnoki szandzsak szekhelyekent ugyan egyhazi, vilagi es katonai epitkezesei szamottevoek voltak, a felszinen azonban ennek semmi nyoma nem maradt, minden a fold ala kerult. Az elpusztulas oka az, hogy egykor a Tisza es a Zagyva ket aga altal vedett var es az attol nyugatra talalhato varos helye teljesen beepult, es napjainkig folyamatosan lakott, de a termeszet eroi sem voltak kegyesek: a var utolso maradvanyait az 1879-es nagy tiszai arviz mosta el. Ezek a szomoru tenyek ugyan onmagukban meg nem jelentenenek megoldhatatlan feladatot, de ehhez tarsult az is, hogy Szolnokon a varosi regeszet gyermekcipoben jar, a tervszeru topografiai kutatasok mindmaig hianyoznak, csak nehany kisebb leletmentes elvegzesere adodott lehetoseg.

A lada megvalositasaban nyujtott segitsegert koszonetemet fejezem ki <A HREF="http://www.geocaching.hu/users.geo?id=512" target="_blank">kulisz</A>-nak!

<b>Forrasok:</b>
<A HREF="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnoki_v%C3%A1r" target="_blank">Wikipedia az online lexikon</A>
<A HREF="http://www.femina.hu/utazas/varos_a_szellemvar_toveben" target="_blank">www.femina.hu</A>
<A HREF="http://www.szolnokvedo.hu/" target="_blank">Szolnokvedo</A>
<A HREF="http://info.szolnok.hu/nyito_oldal/" target="_blank">Szolnok info</A>
<A HREF="http://http://www.szolnokfoto.hu/" target="_blank">Szolnok foto</A>

+ tortenelmi nevezetesseg, varrom, epulet?
- szep kilatas, erdemes panoramat fenykepezni?
- kulonleges latvanyossag, helyszin?
- specialis koordinata-ertek vagy magassag?
+ vizpart, to/folyo, forras van-e a kornyeken?
+ telepules belteruleten van a lada?
+ van-e a kozelben (par szaz meteren belul) lakott terulet?
+ nyugodtan ajanlanad-e telen, hoban is (megtalalhato-e)?
+ ajanlanad-e a kornyeket nyaron a legnagyobb kanikulaban is?
- hegyen, csucson, nagy dombon van-e a lada (a kornyekhez kepest)?
+ megkozelitheto-e autoval/tomegkozlekedessel nehany szaz meteren belul?
+ a javasolt kiinduloponttol elerheto-e fel oran belul?
+ babakocsit tolo csalad induljon-e a lada keresesere?
+ kisgyermekkel, nagyszulokkel is elerheto helyen van?
- igenybe veszi-e a cipot, ruhat a kornyek (csalanos/bogancsos)?
- a lada megszerzesehez kell-e sziklat maszni (gyerek a nyakban kizart)?
- sotetben ajanlanad a lada felkereseset?
+ jellemzo-e GPS-t valoszinuleg zavaro suru erdo, magas sziklafal?
- szokatlan meretu/alaku-e a lada (az ajandekok miatt fontos)?
+ el tudok-e menni kerekparral a ladaig (vagy latastavolsagban hagyhatom)?
- GPS nelkul is erdemes megkeresni

--------------------------------------
Ezt a levelet az alabbi cimre kuldtuk:
geolada@hg8lxl.ham.hu

Az ertesites letiltasahoz kattints ide:
http://geocaching.hu/watch.geo?w=721&p=97ee26a5



Read previous mail | Read next mail